Az esővíz minősége

FONTOS KÖZLEMÉNY: az eautarcie.com honlap új címre www.eautarcie.org "vándorol".  Ezt a fejezetet már felújított változatban az új címen is elolvashatja.

Ujdonság! A világ legfényűzőbb szállodáiban a pincér a legjobb ételekhez palackozott tazmániai esővizet is ajánlhat. A nagykereskedelemben a 7,5 deciliteres flaskából 12 darab potom 60 dollárba kerül. A palackozó cég szerint ez, a kereskedelemben található legtisztább víz. → ingyenes reklám!

Az én személyes véleményem:

A fentivel azonos minőségű vizet az esővíztárolójából Ön is könnyedén előállíthat egy mikro-szűrő rendszerrel. Az így előállított víz literje 0,02 €-ba (5 forintba) kerül. A TELESŐ rendszerben javasolt szűrés az esővízből az összes levegőből, valamint a tárolóból származó szennyező anyagot eltávolítja. Ivóvizet hozatni repülővel a földgolyó tulsó feléről... Hogyan is mondják ma divatosan? "Fenntartható fejlődés, a széndioxid kibocsájtás csökkentése, éghajlat változás"?

Felmérés Ausztráliában

A háztartásokban  fogyasztott esővíz minőségével kapcsolatban a melbourne-i Monash Egyetem szakértői egy nagyon érdekes tanulmányt végeztek. Szűrt és nem szűrt esővizet fogyasztó családok egészségi állapotát összehasonlítva kiderült, hogy nem volt mérhető különbség a két tanulmányozott embercsoport között. A kérdés jogosan feltehető: egészségtelen-e a tisztítatlan esővíz fogyasztása. A hírt az "Index" 2009 november 4-i száma közölte: http://index.hu/tudomany/kornyezet/2009/11/04/nem_egeszsegtelen_a_tisztitatlan_esoviz/  A cikk másolata szintén elérhető. 

Mit mond a vegyész?

A legtöbb, az esővíz minőségével kapcsolatos, széles körben terjesztett vélemény egy helyes laboratóriumi vizsgálat után szétfoszlik. A következőkben ezeket, a sokszor csak úgy felvetett, felületes véleményeket vizsgáljuk meg.

Mielőtt a víztárolóba kerül, az esővíz a légkörben bizonyos vegyi tulajdonságokat vesz fel. Ezek egy része természetes elváltozás, a másik része a légszennyezés következménye. A legszembetűnőbb elváltozás az esővíz savas jellege.

A levegő természetes széndioxid tartalma miatt, az esővíz még légszennyezés nélkül is savas kémhatású. pH értéke 5 és 6 között van. A természetes széndioxid (CO₂), ill. szénsav (H₂CO₃) mellett a levegő gyakran tartalmaz más, savas kémhatású, a szennyezésből eredő gázokat. A kőolaj és kőszén magas hőmérsékletű elégetésénél különböző nitrogénoxid molekulák kerülnek a levegőbe. Ezeket gyűjtőnevükön NO_x elnevezéssel illetik. Ezekhez adódik még a kéntartalmú energiahordozók égetésekor felszabaduló kéndioxid (SO₂), ami az esővízben kénessav (H₂SO₃) formájában oldódik. A nitrogénoxid a vízzel salétromos savat (HNO₂) képez. A kénes- és salétromos sav a levegő oxigénjével egyesül és kénsavat (H₂SO₄), ill. salétromsavat (HNO₃) alkothat. Erősen szennyezett levegőben az eső pH értéke ezek miatt 4 alá is süllyedhet.

A savas kémhatású esővíz a mészkőből épült műemlékeket erősen rongálja, de a fenyves erdők is megsínylik a behatását. Ezzel szemben a savas jelleg az esővíz felhasználás szempontjából egy nagy előnynek számít. Ha a begyűjtött esővíz nem lenne savas, felhasználás előtt vegyileg kezelni kellene.

Az esővízben lévő szén-, salétrom- és kénsav a víztárolóban a betonból bázikus elemeket old ki. Ez a semlegesítési reakció kalcium, magnézium, nátrium és kálium ionok mellett bikarbonát, karbonát, szulfát és nitrát ionokat juttat a vízbe. Az így  feloldott ásványi sók több, mint 90 százaléka kalcium bikarbonát [Ca(HCO₃)₂]. A nitrát ionok átlagos koncentrációja 3 és 5 mg/liter között van. Az ivóvízben a megengedett legnagyobb érték 50 mg/liter nitrát. A betonból kioldott ásványi sók szükségesek a felhasznált víz jó biológiai tulajdonságához.

A nap által desztillált, a tetőre eső víz, bár savas, ásványi sókat csak nyomokban tartalmaz. Ilyen formában háztartási használatra alkalmatlan. A betontárolóban történő semlegesítés tulajdonképpen a kezelés első lépése. A víz semlegesítése következtében az ásványi sótartalom közepesen 80 mg/liter értékre emelkedik. Ebből a mészkő kb. 30 mg/litert tesz ki [1] . A tárolt víz tehát lágy marad. 

A betontároló tulajdonképpen nem más, mint egy földalatti sziklás természetes víztároló üreg utánzata. Ebből a megállapításból két alapvető adatot lehet megjegyezni:

Az esővíztároló mindig a föld alatt van

Műanyagból, vagy fémből nem célszerű tárolót készíteni [2] . Az ilyen tárolókba begyűjtött víz, a TELESÖ rendszer szerint, háztartási felhasználásra lakalmatlan. Tulajdonképpen ebben rejlik a német szakemberek legfőbb tévedése az esővíz felhasználásával kapcsolatban. Műanyag tárolókban az esővíz természetes savassága megmarad. A semlegesítés hiánya miatt, a begyűjtött víz ásványi sótartalma rendkívül alacsony. 

Ezeket a műanyag tárolókat Magyarországon is árulják. Olcsóbbak, mint a beton tartályok, de a TELESÖ rendszerbe csak akkor építhetők be és mindig föld alá, ha valamilyen módon a tetőről begyűjtött víz savasságát, pl. mészkövek segítségével semlegesítjük. Elképzelhető, hogy az ereszről lefolyó víz egy külön tartályba elhelyezett mészköves ágyon megy keresztül. Ha ezután pH értéke 7, az elektromos vezetőképessége pedig 30 mikrosiemens per cm fölött van, földalatti műanyag tartályokban is jól tárolható. 

Egy helyesen megépített esővíztároló nem más, mint egy földalatti vízbarlang mesterséges utánzata, amiben a víz bármennyi idejig, jó minőségű marad. A tároló tehát nem a kertben, a ház mellett, nem a pincében, sem a padláson van, hanem a föld alatt és ami nagyon fontos, minden esetben betonból, vagy malter burkolatú téglából, ill. kövekböl készül. Az ott tárolt esővízben állandó hőmérsékleten egy biológiai egyensúly alakul ki. A nagyszámú, teljesen ártalmatlan baktériumok mellett, kórokozóknak feltételezett, kisszámú baktérium is megjelenik. Ezeknek a vízből való eltávolítása igen egyszerű művelet.

Az alábbi táblázat 7 esővíztárolóból vett mintán végzett 18 elemzés középértéke

minden más szűrés és kezelés előtt

A mért tulajdonságok	Mérték- egység	Legkisebb mért érték	Legnagyobb mért érték	Közép- érték	Ivóvíz szabvány
Sav-bázis tulajdonságok pH	-	6.31	8,01	7,23	6,5-9,5
Elektromos vezetőképesség	µS/cm	36	190	90	<2100
Nitrát ionok  NO3-	mgN/l	0,2	4,7	1,5	<11,3
Ammónium ionok  NH4+	µgN/l	10	59	22	<500
Klorid ionok  Cl-	mg/l	1,0	16,7	6,5	<350
Szulfát ionok  SO42-	mg/l	<8	<8	<8	<250
Kalcium  Ca2+	mg/l	4,3	15,3	10,1	<270
Magnézium  Mg2+	mg/l	0,14	0,52	0,21	<50
Cink  Zn2+	µg/l	50	1731	466	<5000
Vas   (Fe3+ + Fe2+)	µg/l	<50	<50	<50	<200
Kadmium  Cd2+	µg/l	<10	<10	<10	<50
Ólom   Pb	µg/l	<50	<50	<50	<50

A fenti táblázat világosan mutatja, hogy a beton víztárolóban lévő esővíz vegyi tulajdonságai az ivóvízzel szemben támasztott legszigorúbb szabványoknak is megfelelnek.

A fenti táblázathoz csak még annyit kell hozzáadni, hogy a tárolt esővíz közepes keménysége 3 és 5 francia keménységi foknak felel meg (30 – 50 milligramm mészkő, CaCO₃-ban kifejezve, literenként). A víz tehát olyan lágy, mint ami a legjobb vízlágyító berendezésekből kifolyik. Ezzel szemben ásványisó tartalma kisebb, mint a lágyított városi vízé. Ilyen szempontból mosásra, főzésre és takarításra is sokkal alkalmasabb, mint a legtöbb városi-, forrás- vagy kútvíz.

Az oldott ásványi sók szerepe az ivóvízben

Az ivóvízzel kapcsolatban sokszor szó esik az oldott ásványi sók szerepéről. Egy nagyon elterjedt vélemény szerint szervezetünknek szüksége lenne az ivóvízben lévő ásványi sókra. Ebből következően, egyesek nem tanácsolják ásványi sókban szegény víz fogyasztását, mert az szervezetünk sókészletét csökkentené.

Klinikai mérések viszont azt mutatják, hogy az ivóvízzel felvett ásványi sók alig több, mint 20 perccel az ivás után szervezetből a vizelettel távoznak. Csak nagyon kivételes esetekben, hosszantartó teljes böjtölés alatt, hasznosít szervezetünk valami keveset az ivóvízzel fogyasztott ásványi sókból. Szervezetünk ásványi só készletét a fogyasztott táplálékból veszi fel. A különböző elemeket, amelyekre szükségünk van, mint a kalciumot, magnéziumot, nátriumot, káliumot, vasat és a nyomelemeket szervezetünk csak nagyméretű szerves molekulákkal körülvéve tudja hasznosítani. Ezek a fémionok mindig csak szerves komplexek alakjában épülhetnek be szervezetünkbe.

Ha ivóvizünkből az ásványi sókat asszimilálnánk – mint azt egyesek állítják – csontritkulás ellen a legjobb gyógyszer a sok kalciumot tartalmazó kemény városi víz lenne. A magnézium hiányból eredő általános rossz erőnlét ellen elég lenne magnéziumos ásványvizet fogyasztani. Az orvosi tapasztalat pontosan az ellenkezőjét mutatja: minél több olyan szervetlen sót veszünk magunkhoz, mint amelyikből hiányunk van, annál jobban súlyosbítjuk a hiányt [3] .

Egyes, ásványvizeket üvegben értékesítő vállalatok az általuk árult víz ásványi só összetételét úgy reklámozzák, hogy szervezetünknek naponta ennyi meg ennyi ilyen és olyan ásványi sóra van szüksége, ami igaz is. Ezután megadják az árult ásványvíz vegyi összetételét amiből a jóhiszemű vásárló arra a következtetésre jut, hogy elég a reklámozott ásványvízből egy bizonyos mennyiséget naponta meginnia ahhoz, hogy ásványi só szükségleteit fedezze. Az ilyen reklám az ide vonatkozó tudományos információ elhallgatásával hazugnak minősül és a fogyasztó egészségét károsíthatja. 

A házi esővízhasznosítás elterjedésével Belgiumban és Franciaországban az ásványvizeket értékesítő vállalatok félnek az esővízből előállított olcsó és igen jó minőségű ivóvíz által képviselt konkurenciától. Ez a félelem indokolt. Az esővízből kiszűrt ivóvíz minősége egyenértékű a legjobb ásványvizek minőségével. Viszont az első literje 0,01 - 0,02 €, míg az utóbbiakat 0,40 – 0,80 €-ért árusítják. Érthető tehát, hogy rendszeresen visszatér a nagyközönség egészségével foglalkozó sajtóban a kemény, és ásványi sókban gazdag ivóvizek dicsérete [4] . Ennek érdekében mindig előkerül az a 35 éves kanadai tanulmány [5] , ami szerint a lágyvizet fogyasztó lakósság hajlamosabb lenne a szívbetegségekre, mint a keményvizet ivó. A bio-elektronikai tanulmányokkal ellentétben ez a kanadai tanulmány csupán statisztikai adatok alapján készült, minden elméleti és laboratóriumi kísérleti eredmények nélkül. Bár több kísérlet történt rá, ez ideig nem sikerült bizonyítani az ok – okozati kapcsolatot a lágyvíz fogyasztása és a szívbetegségek megjelenése között. Ezzel szemben a keményvíz fogyasztásából adódó egészségkárosodás a bio-elektronika elméletével nagyon jól magyarázható. A klinikai megfigyelések is ezt az elméletet támasztják alá. Erre a témára még visszatérünk a klór és a víz c. fejezetben. A bio-elektronika rövid ismertetésére kattintson ide.

Növényvédőszer maradékok az esővízben

A tömegtájékoztatásban gyakran visszajön az esővíz növényvédő szerekkel való szennyezése. Ha valaki ezeket a jelentéseket felületesen és tudományos felkészültség nélkül elolvassa, az esővizet még vécéöblítésre sem meri felhasználni. Ezzel tulajdonképpen a vészmadár sajtóhadjárat igazi megrendelői a céljukat el is érték: a nagyközönség fél az esővíztől. Megfigyeltem, hogy ezeket a tanulmányokat szinte kivétel nélkül vagy közvetlenül a városi vízelosztó vállalatok készítik, vagy azok kezdeményezésére a különböző szintű önkormányzatok rendelik.

Az tény, hogy ha a növényvédő szereket, emelkedő meleg légáramlatok jelenlétében permetezik, a bennük lévő mérgező anyagok aeroszol formában, kivételes esetekben, a felhőkbe juthatnak. Ez a meteorológiai jelenség viszonylag ritka, de sajnos előfordul. Az ilyen felhőkből esett csapadékban a nyomszennyező koncentráció az ivóvíz minőségi szabványai által előírt értékeket is meghaladhatja. Viszont ebből az elemzési adatból az esővíz „veszélyes” jellege egyáltalán nem bizonyított tény. Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a "A vízzel gazdálkodni” fejezet ide vonatkozó részeit.

Az esővíz minöségével kapcsolatos tudnivalók az ivoviz.hu honlapon is olvashatók.

Az olvasás folytatása

Visszatérés a tartalomjegyzékre